Tagozatok

Falutagozat

Vezető: Dr. Ónodi Gábor

A Tagozat célja, hogy – támaszkodva a MUT szellemi kapacitására és szervezeti kereteire – segítséget nyújtson a falumegújítási mozgalom hazai elterjesztéséhez és megerősítéséhez. Ehhez kapcsolódva szakmai, logisztikai támogatást kíván nyújtani elsősorban a rurális térségek kistelepüléseinek megújításához, fejlesztési koncepcióik, programjaik és településrendezési terveik elkészítéséhez. A Tagozat szorosan együtt kíván működni mindenekelőtt a falvak érdekében tevékenykedő szakmai és civil szervezetekkel, oktatási, kutatási intézményekkel, továbbá az érdekelt önkormányzati szövetségekkel, az érintett fejlesztési tanácsokkal és azok munkaszervezeteivel. Kapcsolatot tart a falufejlesztésben és vidékpolitikában hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel és parlamenti testületekkel, javasatokat tesz a falumegújítás jogszabályi környezetének alakítására. Céljainak elérése érdekében a Tagozat

• feldolgozza, és kiadványokban ismerteti a külföldi falumegújítási tapasztalatokat

• szakmai tájékoztatókkal, segédletekkel és konzultációkkal támogatja az érintett önkormányzatok munkáját

• továbbképzéseket tart az önkormányzati tisztségviselők és szakemberek számára

• műhelybeszélgetéseket és konferenciákat szervez a falumegújítás témaköreiben

• kapcsolatot tart a szaksajtóval, rendszeresen tájékoztatja a tömegmédiumokat a falumegújításról;

• figyelemmel kíséri és értékeli a kistelepülésekben zajló folyamatokat, kezdeményezi a szükséges szabályozási és egyéb kormányzati intézkedéseket, közreműködik a vonatkozó jogalkotási tevékenységben;

• ösztönzi az érintett felsőoktatási intézményeket a falumegújításra vonatkozó ismeretek tananyagba építésére, szakdolgozati és diploma témaként való kiadására;

• tapasztalatcserét folytat a vidékfejlesztéssel és falumegújítással foglalkozó külföldi szervezetekkel, mindenekelőtt az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösséggel.

A Tagozat a MUT alapszabálya szerint, a tagozati gyűlés által elfogadott szabályzat alapján működik. Működésének fedezetét a Társaság éves költségvetésében rendelkezésére bocsátott keret, valamint pályázatokból és szerződésekből – a MUT Kht. közreműködésével – származó bevételek biztosítják, amelyekkel a Társaság vonatkozó szabályzatainak keretei között önállóan gazdálkodik. A jelen alapító okiratot a Tagozat gyűlése 2006. április 26-án elfogadta. Működési szabályzata 1. A Tagozat a tagozati gyűlés által 2006. április 26-án elfogadott alapító okiratban foglalt célok érdekében tevékenykedik. 2. A Tagozat a jelen szabályzat szerint, a MUT alapszabályának keretei között működik. 3. A Tagozat munkájában teljes joggal részt vehet a MUT valamennyi egyéni és jogi tagja, akinek, illetve amelynek belépését a MUT Titkársága regisztrálta. Tanácskozási joggal, illetve megfigyelőként közreműködhet bármely természetes és – együttműködési megállapodás alapján - jogi személy. 4. A Tagozat munkáját 7 tagú vezetőség irányítja, amelynek tagjait a tagozat regisztrált tagjaiból álló tagozati gyűlés három évre választja. A vezetőség saját tagjai sorából elnököt és alelnököt választ. Az elnök gondoskodik a vezetőség és a Tagozat munkájának szervezéséről és képviseli a Tagozatot. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. 5. A tagozati gyűlést legalább évenként, a vezetőséget legalább negyedévenként össze kell hívni. A testületi ülések határozatképesek, ha azon a tagok legalább 51 százaléka jelen van. Határozathozatalhoz a jelenlévők egyszerű többség szükséges. 6. A tagozati gyűlés a személyi kérdéseken túl dönt a tagozat éves munkatervéről, a tagozat gazdálkodásának irányelveiről és a vezetőség éves munkájának értékeléséről. 7. A Tagozat szakmai és területi csoportokból áll. A csoportok a feladatokban érintett, a csoportba jelentkező egyéni tagokból állnak. A szakmai csoportokat a vezetőség hozza létre, munkájukat a tagozat vezetőségének erre kijelölt tagjai, illetve erre felkért tagozati tagok koordinálják. A tagozat helyi csoportjait – a MUT alapszabályának 10.6. pontja szerinti területi csoportokon belül, a tagok hozzák létre, akik egyúttal megválaszthatják képviselőjüket. 8. A Tagozat a MUT éves költségvetésben részére megállapított juttatással, valamint saját – a MUT Kht. közreműködésével realizált - bevételeivel (pályázat, szerződés stb.) gazdálkodik. Tevékenységéről évente beszámol a Társaság elnökségének. 9. Ahol a szabályzat másképp nem rendelkezik, ott a MUT alapszabályának vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A jelen szabályzatot a Tagozat 2006. április 26-án tartott gyűlése elfogadta és a MUT elnöksége a 4/2006. sz. határozatával tudomásul vette.

Környezetesztétikai tagozat

Vezető: Kocsis Attila

A tagozat 1996-ban alakult. Vezetője József Dénes műegyetemi adjunktus volt. Halála után dr. Budai Aurél, a műszaki tudomány kandidátusa, majd Kocsis Attila vette át a vezetést. A tagozat azóta – a nyár kivételével - minden második hónap első keddjén tartja üléseit, amelyeken rendszerint vetített képes előadások hangzanak el. Ezeket azután nyílt és érdemi vita követi. Az előadások témái átfogják a környezetesztétika elméletétét és gyakorlatát egyaránt. 1. Általános urbanisztikai témák és esztétikai, elméleti előadások. 2. Könyvismertetések 3. Konkrét helyről és tervekről tartott viták, 4. Külföldi városok, példák ismertetése A környezetesztétika tárgya és működési területe az a városkép, ami a bennlakók számára otthonosságérzést, a látogatóknak pedig egyedi hangulatot, vonzerőt jelent. Szorosan kapcsolódik ezért az idegenforgalom területéhez. Tagozatunk e szempontokat kívánja munkájában érvényesíteni, fontosnak tartjuk ezért a fiatalabbakat, egyetemistákat és aktív dolgozókat bevonni Tagozatunkba.

Örökséggazdálkodási Tagozat

Tagozatvezető: Börcsök Gizella

A tagozat 2012. május 8-án történt megalakulásához az örökségvédelmi szemléletváltás nemzetközi trendjei és az arra ígéretesen reflektáló Kulturális Örökségvédelmi Stratégia (időközben leállt) kidolgozási folyamata adták a motivációt. Az első vezetőség tagjai: Altdorfer Csaba, építész (2015-ben elhunyt), Börcsök Gizella, építész, illetve Szántó Katalin, urbanista voltak. 2015-től két korábbi vezetőségi tag mellett Erő Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök-építésszel és Tokai Gábor tájépítésszel négy főre bővült a vezetőség.

A tagozat célja a fenntartható örökséggazdálkodási szemlélet sajátos szempontrendszerének elterjesztése és megerősítése.

Az első időszakban az új szemléletű örökséggazdálkodás kísérleti terepeinek is tekinthető komplex világörökségi helyszínek (Tokaj-Hegyalja, Pannonhalma) kezelése, a hazai örökségvédelmi intézményrendszer meglepetésszerű változásai, az újonnan létrejött országos szervezet – a Forster Központ elképzelései és konkrét projektjei – álltak a tagozat programjainak fókuszában.

A következő évek kormányzati döntései (Várbazár, Budai Vár, Orczy-kert, Városliget, legújabban Déli pályaudvar) számos olyan – mások által kezdeményezett – nyilvános szakmai programot, vitát, publikációt generáltak, amelyekkel nem tartottuk kívánatosnak konkurálni, sem a számukat fölöslegesen növelni, hiszen ezeken-ezekben az általunk képviselt értékek, szempontok igen széles nyilvánosságot kaptak.

Tagjainknak – érdeklődésük, elkötelezettségük függvényében – igen intenzív elfoglaltságot kínáló események mellett, elsősorban Börcsök Gizinek köszönhetően, a tagozat bemutatkozási lehetőséget biztosít külföldi tapasztalatait megosztani kívánó tagok és nem tagok, új publikációk, példaértékű projektek, továbbá tagozatunkhoz hasonló célok mentén működő, rokon szellemiségű szakmai szervezetek számára.

Fiatal Urbanisták Tagozata

Újjáalakulóban...